1990 december 12-én alakult a Társaság - Kultúraközvetítők
Kamarája néven - Dobogókőn, a Nimród Szállodában. Mint tudjuk, a rendszerváltás
lassú erózióként ment végbe a nyolcvanas évek derekától. Ennek folyamában a valahavolt Művelődéskutató Intézetben próbáltunk kitalálni
egy új kulturális politikát, egy másfajta közművelődési koncepciót. Az akkori
kulturális kormányzattal együttműködve és anyagi támogatását bírva azt
gondoltuk, megkérdezzük a szakma gyakorlati művelőit is: mit gondolnak az
egészről. Megyénként, régióként összegyűjtöttük a kultúraközvetítő értelmiség
színe-javát, azokat, akik hajlandók voltak törni a fejüket alternatív
megoldásokban, s ez nyilvános beszédben, vitákban is vállalták (már a
pártosodás időszakában voltunk, a ki kivel lép a nyilvánosság elé, már kérdéses
volt).
Egyfajta ötletroham sorozatot rendeztünk
1988-tól, ezek termékenyek, okosak voltak, máig érvényes és megvalósítatlan
ötletek születtek, s mi résztvevők igen jól éreztük magunkat ezeken az
összejöveteleken. A sorozat zárásaként rendezett tanácskozáson 1990 decemberében,
már túl voltunk a kormányváltáson, a taxisblokádon, talán a Mikiegéren
is.
A Dobogókőn összegyűlt társaság is
osztotta azt az értelmiségi nézetet, mely szerint nem egészen ilyen lovat
akartunk, általában sem, s konkrétan a kultúrában meg különösen nem.
Elgondolásunk lényege ugyanis azt volt, hogy mindenkinek megvan a saját
kulturális politikája, szabadon választja meg tevékenységeit, értékeit,
kötődéseit. Az állam szolgáltatóként álljon rendelkezésre, engedjen választani,
de ne írjon elő kötelező ideológiákat. Mi akkor ott úgy találtuk, hogy nem
történt rendszerváltás, csak a kötelező vörös színt egy kötelező más szín
váltotta fel, és ugyanúgy a központból akarják megszabni, hogy mi a kultúra, s
mi a teendő. A kultúraközvetítő szakma elitje jelenlévő részének az elmúlt
tanácskozások tapasztalatait összegezve, meg amúgy is, az volt a véleménye,
hogy a központból diktált elvi célkitűzések megvalósítása nem megy nélkülünk,
mint ahogy eddig se nagyon ment. Rutint szereztünk abban, hogy pártközpontokban
és főhivatalokban ülő utasításokat miként játszunk ki, s bár semmi kedvünk
nincs érdemi munka helyett ezt csinálni, úgy tűnik ezt
kell.
A helyzet persze annyiban gyökeresen más
volt, hogy az új hatalom kultúrharcát nem támogatták valódi fegyverek, s ellene
politikai erők szerveződtek. Három nap vitái során abban maradtunk, hogy közzé
tesszük létezésünket, definiáljuk magunkat mint egy
sajátos értelmiségi szakma képviselői, akik nem kérnek a centrum helyettük való
gondolkodásából, fontosnak tartják a szabad értékválasztás jogát, s az értékek
védelmében szerveződnek. Tisztáztuk azt is, hogy nem vagyunk politikai párt,
nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk szakmai szervezet sem, hanem valami
szabadkőműves páholy féle, de persze az sem.
Egyszerűen egy civil szervezet vagyunk, amelyik úgy működik mint egy öntörvényű
emberi csoport. Ameddig szólhatunk, meg akarjuk mondani, hogy a
kultúraközvetítésben mit tartunk értéknek, méltánylandónak, kitüntetendőnek.
A megalakulásból, s azóta a működésből is,
hiányzik az ünnepélyesség. Tudjuk, hogy jók vagyunk, hiszen úgy szerveződünk,
hogy hívunk magunk közé arra érdemeseket, ebbe a társaságba nem lehet csak úgy
belépni, s ezért fontosabbnak tartjuk a humort a pátosznál. Nem akarunk senkit
helyettesíteni, senki helyett feladatokat ellátni, sőt szerepelni se akarunk a
médiában, másféle nyilvánosságot képzelünk. Van alapszabályunk, szervezeti és
működési szabályzatunk, s rendelkezünk mindenféle papírral. Mert abban a
pillanatban, hogy nyilvánosságra lépünk, igazolnunk kell azt, hogy létezünk,
állami szervek által kiadott igazolások kellenek arról, hogy elhiggyék, mi
valóban civilek vagyunk.
A keleteurópai
gondolkodás sajátos termékeként nálunk civil szervezet az, akit annak neveznek
ki. A civil szervezet benne van a nyugati rendszerben, tehát nekünk is kell
csinálni, de hát miféle rend lenne az, ha mindenki azt mondhatná magáról, hogy
civil szervezet. S a kényszer a dologban az, hogy kell a mindenható állam
mindenféle papírja, merthogy szegények vagyunk, s a köz támogatására szorulunk.
A kultúraközvetítők állami alkalmazottak, tehát szegények, tehát
kiszolgáltatottak, civilségük álmait csak mesélik, s várják a kort, melyben már
valóban nem lesznek alattvalók. A társaság filozófiája menetközben találódott
ki. Az elméleti elhatározásainkhoz - értékek felmutatása, képviselete,
non-hierarchikus szervezeti modell, vélemény nyilvánítás szükséges esetekben,
stb. - gyakorlati alkalmak és helyszínek kellettek, s ezen alkalmakkor mindig
meg kellett fogalmazni, hogy kik és mik vagyunk, s miért.
Azt gondoljuk, hogy a Társaság lényegében
mindig az, amit éppen akkor mondunk, gondolunk róla. Bemutatom azokat az
alkalmakat, amelyeken társaságunk látható, s bepillantunk a minőségünket
definiáló nyilvános beszédekbe, a létünket igazoló ideológiákba, amelyek
voltaképen egy gondolat parafrázisai, de talán sikerül megértetni, hogy miért
is velejéig civil a Kultúraközvetítők Társasága.
I. Általános rendelkezések
1. /1/
A Kultúraközvetítők Társasága (a
továbbiakban Társaság) a
kultúraközvetítésben dolgozó értelmiségiek önkormányzati alapon, egyesületi
formában működő szakmai szervezete, mely az egyesülési jogról szóló 1989. évi
II. tv. rendelkezései alapján jött létre.
/2/ A Társaság székhelye:
1036 Budapest Kiskorona utca 7. 2004.05.20-i közgyülés
/3/ A Társaság jogi
személy, területi szervezetei (páholyok) nem jogi személyek.
2. /1/ A Társaság működési területe: Magyarország
/2/ Képviseleti szerve a Választmány
/3/ A Társaság
pecsétje kör alakú, benne köralakban:
Kultúraközvetítők
Társasága
/4/ Az alapítás éve: 1990.
3. A Kultúraközvetítők
Társasága közhasznú nonprofit társadalmi
szervezet, amely független, autonóm, politikamentes, pártok és
képviselőjelöltek politikai kampányában nem vesz részt, képviselőjelöltet nem
indít, és nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem
nyújt. Vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem
osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
II. Részletes rendelkezések
4. A
Társaság célja és feladatai:
/1/ A Társaság
célja, hogy szolgálja és képviselje a magyar kultúraközvetítés magas
színvonalát, azáltal, hogy
-
figyelemmel kíséri, mértékként felmutatja és elemzi a legjobb teljesítményeket;
-
ezeket tagjai számára követelményként állítja és a nyilvánosság számára is
hozzáférhetővé teszi;
-
állást foglal a tagjait érintő érdekvédelmi kérdésekben, s álláspontját
megkísérli érvényesíteni is;
- megteremti és bővíti a szakmán belüli
információáramlás feltételeit;
- lehetővé teszi, hogy tagjain kívül más is
részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
/2/ E célok érdekében a Társaság a
következő közhasznú tevékenységeket kívánja folytatni:
-
kulturális tevékenység,
-
kulturális örökség megóvása,
-
tudományos tevékenység, kutatás,
-
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
-
euroatlanti integráció elősegítése.
/3/ A Társaság feladata, hogy részt vegyen
az értékközvetítés szabadsága, valamint a szakmai autonómiák megteremtésében és
erősítésében.
/4/ Célkitűzései megvalósítása érdekében
folyamatos tevékenysége során feldolgozza és elemzi
-
a különböző művelődési koncepciókat és intézkedéseket;
-
a szakmai képzés helyzetét;
-
a kultúraközvetítő intézmények működését;
-
segít a szakmai normák kialakításában, és figyelemmel kíséri azok
érvényesülését.
Szükség esetén állásfoglalásokat dolgoz ki e kérdésekről, s
azokat nyilvánosságra hozza. A Társaság
közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, a gazdasági
évet lezáró közgyűlést követően a Fehér Rózsá – ban, internetes honlapján, közzé teszi.
5. A
tagsági viszony keletkezése és megszűnése
/1/ A Társaság tagja lehet az a természetes
személy, aki a kultúraközvetítésben magas színvonalon dolgozik, valamint
a/ a Társaság alapszabályát magára nézve
kötelezőnek elismeri,
b/ jogerős büntetőjogi felelősséget
megállapítani nem lehet,
büntető ítélet hatálya alatt nem áll, a
közügyek gyakorlásától nincs eltiltva,
c/ a Választmány felveszi a tagok sorába,
d/ a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat
az év első rendes közgyűléséig befizette.
Mindezek együttesen szavazati jogot
biztosítanak a Társaság tagjának. Amennyiben a tagsággal együtt járó
kötelezettségeit nem teljesíti, tagsága megszűnik.
/2/ A Társaság pártoló tagja lehet minden
olyan természetes vagy jogi személy, aki tevékenységével vagy támogatásával
segíti a Társaság céljainak megvalósulását. A pártoló tagnak tanácskozási és
javaslattételi jogai és kötelezettségei vannak. Tagdíjat nem köteles fizetni,
de adományt adhat.
/3/ A tagsági viszony írásbeli belépési
szándék nyilatkozattal és annak a Választmány által történő elfogadásával jön
létre.
/4/ A tagsági viszony megszűnik:
a/ kilépéssel,
b/ kizárással,
c/ törléssel,
d/ elhalálozással.
Kizárásra vagy törlésre a Választmány
illetékes.
A kizárást vagy a törlést elrendelő
határozat ellen az érintett tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül a Választmányon keresztül a Közgyűléshez fellebbezést nyújthat be. A
fellebbezést a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. Ugyanígy a
tag a reá sérelmes bármely választmányi döntést követően 15 napon belül
fellebbezést nyújthat be a Közgyűlés számára, amelyet annak a legközelebbi
ülésén meg kell tárgyalni.
A pártoló tagság kilépéssel szűnik meg.
6. A
tagok főbb jogai és kötelezettségei
/1/ A Társaság tagja jogosult:
- kezdeményezni a Társaság céljai és feladata
körébe tartozó kérdések megvitatását,
- szavazati joggal részt venni a társasági
döntésekben,
- részt venni a Társaság szakmai és más
rendezvényein - az előírt előfeltételek fennállása
esetén,
- a Társaság minden rendes tagja, a vezető
testületekben tisztségre jelölhető és
választható.
/2/ A Társaság tagja köteles:
- részt venni a szervezeti életben,
tisztségre történő megválasztása esetén azt a legjobb képessége szerint
ellátni.
7. A
Társaság szervei és vezetői
a/ a Közgyűlés,
b/ a Választmány,
c/ az elnök és az alelnökök,
d/ a páholyok,
e/ a Felügyelő Bizottság,
f/ a Választmány megbízhat ügyvezető titkárt
az adminisztrációs feladatok ellátására.
8. A
Közgyűlés
/1/ A Társaság
legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.
/2/ Szükség szerint, de legalább évente
egyszer ülésezik. Ez valamint a Társaság
testületeinek ülése a tagok számára nyilvános. A Közgyűlés idejét és napirendi
pontjait közzé kell tenni. Erről az érintetteket 30 nappal megelőzően írásban
értesíteni kell. A Közgyűlést soron kívül össze kell hívni:
a/ ha a tagság legalább 30 százaléka a cél
megjelölésével írásban kéri,
b/ ha a Választmány, a Felügyelő Bizottság
szükségesnek tartja,
c/ ha a bíróság vagy az ügyészség elrendeli.
/3/ A Közgyűlés összehívása a Választmány feladata.
/4/ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a/ az Alapszabály elfogadása, módosítása
(minősített többséggel),
b/ a Társaság
egészére kiterjedő belső szabályzatok elfogadása
(minősített többséggel),
c/ az egyesületi vagyonnak jogi, illetve nem jogi
személyiségű társaságokba történő tartós
kivitele,
d/ a Társaság
Választmányának, ügyvivőinek, elnökének, alelnökeinek és Felügyelő
Bizottságának titkos megválasztása
és visszahívása,
e/ a tagságból a Választmány által eldöntött
törlés fellebbezésének elbírálása,
f/ az éves költségvetési terv és az éves
egyszerűsített beszámoló elfogadása,
g/ a
közhasznúsági jelentés elfogadása,
h/ a Választmány éves munkatervének és
beszámolójának megvitatása és elfogadása,
i/ a Felügyelő Bizottság beszámolójának
megvitatása és elfogadása,
j/ a Választmány előbbiekben nem említett
határozatai, valamint intézkedései elleni
panaszok elbírálása,
k/ a más társadalmi szervezetekkel való
egyesülés vagy azokhoz való csatlakozás, illetve
kiválás kimondása,
l/ a Társaság
feloszlásának, más egyesüléshez
csatlakozásának kimondása,
m/ a céljait segítő alapítvány(ok)
létrehozása.
Közgyűlést kell összehívni:
megszűnés esetén - az adósságok kifizetése
után - a megmaradó vagyon felhasználásáról történő rendelkezésre.
9. /1/
A Közgyűlés határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak
több mint 50 százaléka jelen van. Ha határozatképtelen, harminc napon belül
ismét össze kell hívni és akkor a megjelentek számára tekintet nélkül - az
eredeti napirendbe felvett kérdésekben – határozatképes, ha a tagokat a távolmaradás következményeire figyelmeztették.
/2/ A
Közgyűlés levezető elnökét, a jelölőbizottságot, a szavazatszámláló
bizottságot, a jegyzőkönyv vezetőjét, a jegyzőkönyv hitelesítőit nyílt
szavazással kell megválasztani.
/3/ A Közgyűlés határozatait egyszerű
szavazattöbbséggel hozza, kivéve a 8. pont másként szabályozott eseteit.
Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének a szavazata dönt.
/4/ A tisztségviselők választása titkos.
Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok kétharmadánál
többet kap.
/5/ A Közgyűlés határozathozatalán nem vehet
részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója, a határozat
alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más
előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem
minősül előnynek a Társaság
célszerinti juttatása keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető
nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.
/6/ a) A Közgyűlés döntéseinek tartalmáról,
időpontjáról és hatályáról, illetőleg a döntést
támogatók és ellenzők számarányáról
(ha lehetséges személyéről) nyilvántartást kell
vezetni.
b) A közgyűlés döntéseit a tagsággal
levélben kell közölni, illetve az internetes honlapon
kell közzétenni.
c) A Társaság a
működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – előzetes egyeztetés
alapján – bárki számára betekintést
biztosít.
d) A Társaság működéséről, szolgáltatásainak
igénybevételi módjáról a sajtó útján, az internetes honlapon ad tájékoztatást,
beszámolóit ugyanezen az úton hozza nyilvánosságra.
10. A
Választmány
/1/ A Közgyűlés titkos szavazással 9 fős
Választmányt választ, melynek megbízása 3 évre szól. A Választmányon belül az elnökre, a két alelnökre és a tagokra külön
kell javaslatot tenni, és megválasztani.
/2/ A Választmány szükség szerint, de legalább
negyedévenként ülésezik.
/3/ A Választmányt 15 napon belül össze kell
hívni, ha legalább három tagja, vagy a Felügyelő Bizottság a cél megjelölésével
kéri.
A Választmány határozatképes, ha legalább 5 tagja jelen
van.
/4/ Amennyiben a Választmány tagjainak száma
5 fő alá csökken, úgy köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni.
/5/ Nem lehet a Választmány tagja, aki más,
olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, amely az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, e közhasznú
szervezet megszűnését követő 2 évig.
/6/ A Választmány ülésén a Felügyelő
Bizottság elnöke illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt Felügyelő
Bizottsági tag tanácskozási joggal vesz részt.
/7/ A Választmány határozathozatalában nem
vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat
alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más
előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
/8/ A Választmány üléseiről nyilvántartást
vezet, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
Döntéseit az érintettekkel levél útján közli, illetve a Társaság internetes
honlapján hozza nyilvánosságra. Működésével kapcsolatban keletkezett iratokba
bárki –egyeztetés után – betekinthet. (Kivéve személyiség jog által védett
eseteket).
/9/ A Választmány feladata és illetékessége:
a/ a Közgyűlés előkészítése,
b/ a Közgyűlés elé terjesztendő tervek,
beszámolók, javaslatok megvitatása,
c/ a Társaság
tevékenységének, a közgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése,
d/ A belépési szándéknyilatkozatok, adományok elfogadása, illetve a Társaságból való
törlés, kizárás,
f/ a Társaság
megjelenítése a nyilvánosság előtt.
11. A
Társaság elnökét a Közgyűlés választja, titkos szavazással 3 éves időtartamra.
Az elnök feladata:
a/ a Társaság képviselete, a különböző szervezetek
intézmények, testületek, hivatalok,
illetve a nyilvánosság előtt ,
b/ a testületi szervek ülései között
gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
c/ a Közgyűlés és a Választmány ülésének
megszervezése,
d/ akadályoztatása esetén, funkciójában
alelnök helyettesíti.
12. A
páholyok
/1/ a tagság rokonszenvi alapon szerveződő
csoportjai. Programjukat, tevékenységüket önállóan határozzák meg - az
Alapszabály keretein belül.
/2/ a Választmánnyal való kapcsolattartásra
megbízottat jelölnek ki.
13. A
Felügyelő Bizottság
1. A Társaság működését és gazdálkodását 3 tagú Felügyelő
Bizottság ellenőrzi.
2. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés 3
évre választja. Amennyiben az
elnökségi tagok száma 3 alá csökken,
úgy köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. A két
választás között megüresedő helyet
pótválasztással kell betölteni.
3. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább
évente egyszer ülésezik.
4. A Felügyelő Bizottság hatásköre:
·
a vezető
tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól felvilágosítást,
tájékoztatást kér,
·
a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálja,
·
megállapítja saját
ügyrendjét,
·
a Felügyelő Bizottság elnöke a Társaság közgyűlésén
beszámol a bizottság elmúlt évi működéséről,
·
tájékoztatja a
Közgyűlést, és annak összehívását kezdeményezi, ha arról szerez tudomást, hogy
a Társaság működése során olyan
jogszabálysértés vagy érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás)
történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve
enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, illetőleg
ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
5. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja:
·
az a személy, aki a Társaságnál a megbízatásán kívül más tevékenység
kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll, továbbá aki a Társaság
célszerinti juttatásból részesül, valamint mindezek hozzátartozója,
·
aki más olyan
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, amely az adózás rendjéről
szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet
megszűnését követő 2 évig. Az elnök, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni
arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
·
14. A
közhasznúsági jelentés
/1/ A közhasznúsági jelentés a következőket tartalmazza:
a/ a számviteli beszámolót,
b/ a költségvetési támogatás felhasználását,
c/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos
kimutatást,
d/ a célszerinti juttatások kimutatását,
e/ a kapott támogatásokról szóló kimutatást,
f/ a vezető tisztségviselőknek nyújtott
juttatások értékét, illetve összegét,
g/ a Társaság
kiemelten közhasznú tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót.
/2/ A közhasznúsági jelentés tartalma nyilvános, abba bárki
betekinthet, arról – saját
költségére – másolatot készíthet.
/3/ A Társaság
köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági
jelentést készíteni, annak elfogadása a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik.
15.
Döntés és határozathozatal
/1/ A Társaság szervei döntéseiket általában
nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az
elnök szava dönt. A határozatképességhez a rendes szavazati joggal rendelkező
tagok több, mint felének (50 %+1 fő) a jelenléte szükséges. Az éves beszámoló
elfogadásához kétharmados többségre van szükség
/2/ Az alapszabály elfogadásához,
módosításához és kiegészítéséhez a Társaság szerveinek megválasztásához
(visszahívásához) más társadalmi szervezetekkel való egyesüléshez, országos
szövetséghez való csatlakozáshoz és kiváláshoz, a Társaság feloszlásához a
rendes tagok több mint kétharmadának a jelenléte szükséges.
/3/ A Társaság szerveibe a jelölés nyíltan,
a szavazás titkosan történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell
megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek
hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a
jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség
esetén az, akit sorrendben előbb jelöltek.
/4/ A tisztségviselő visszahívása a rendes
tagok 10 %-ának a Választmányhoz benyújtott, indokolt
írásbeli kérelmével kezdeményezhető. A kérelem benyújtásától számított 30 napon
belül az elnök köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés
titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbséggel határoz.
16. A
Társaság képviselete és aláírási joga
/1/ A Társaság
képviseletét az elnök látja el. Az elnök akadályoztatása esetén képviseleti
jogát írásban történő idő- és feladat-meghatározással, bármelyik választmányi
tagra, a munkaszervezet vezetőjére, alkalmazottjára ideiglenesen
továbbruházhatja.
/2/ Az elnököt - a Szervezeti és Működési
Szabályzatban foglaltaknak megfelelően – a képviseleti jogkörrel felruházott
dolgozók közül 2 fő együttesen jogosult, az elnök által adott felhatalmazás
alapján, az általa meghatározott jogkörben a Társaságot képviselni.
17. A
Társaság gazdálkodása
/1/ A Társaságnak a célszerinti
tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és
ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
/2/ A Társaság bevételei:
·
tagdíjak,
·
a tagok önkéntes
adományai,
·
a pályázatokból
származó bevételek,
·
a Társaság célszerinti tevékenység bevételei,
·
az államháztartás
alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési
költségeinek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
·
a közhasznú
tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
·
az egyéb célszerinti
tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
·
a Társaság eszközeinek befektetéséből származó bevétel, a saját eszközeiből történő értékpapír,
társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb
hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység.
·
egyéb más
jogszabályokban meghatározott bevétel,
·
a vállalkozási
tevékenységből származó bevétel.
/3/ A tagdíjak
fizetésének rendjét és mértékét, az éves költségvetés elfogadásával együtt a
Közgyűlés határozza meg.
/4/ A Társaság
tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, a munkájuk során
felmerült indokolt kiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
/5/ Az adminisztratív feladatok ellátására
tiszteletdíjas munkatársat lehet alkalmazni. Alkalmazása felől a Választmány
dönt, a munkáltatói jogokat a Társaság elnöke gyakorolja.
/6/ Országos szövetséghez való csatlakozás
esetén a szövetségei kiadások fedezéséhez szükséges társasági hozzájárulás
mértékére a szövetségi alapszabály rendelkezései az irányadók.
/7/ A Közgyűlés
felhatalmazza a Választmányt, hogy a Társaság céljai megvalósítása érdekében
gazdasági - vállalkozási tevékenységbe kezdjen, vagy gazdasági társaságba
belépjen, illetőleg gazdaságtalanság esetén e tevékenységet megszüntesse,
azzal, hogy a vállalkozási tevékenység a szervezet tevékenységének döntő,
meghatározó részét nem képezheti, illetve a Társaság vállalkozásának korlátlan
felelősségvállalással nem lehet tagja. A Társaság gazdálkodása, másodlagosan
végzett vállalkozói tevékenysége során elért eredményét nem oszthatja fel azt
az alapszabályban meghatározott tevékenységre
fordítja.
/8/ A Társaság
céljai megvalósításának anyagi támogatására alapítványt hozhat létre.
/9/ A Társaság
megszűnése esetén, meglévő vagyonáról a Közgyűlés dönt, azzal a megkötéssel,
hogy az csak hasonló kulturális célra adható át.
/10/ A Társaság
közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait
rendezni, illetve a közszolgáltatás ellátására irányuló, szerződésből eredő
kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
18.
Záró rendelkezések
1. A Társaság
a függetlenség és az önállóság elve alapján tart fenn kapcsolatot állami
szervekkel, más társadalmi szervezetekkel, illetve a tömegkommunikációs
intézményekkel.
2. Az alapszabályban nem szabályozott
kérdésekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben, ill. a
közhasznú szervezetekről szóló az 1997. évi CLVI. törvényben
foglaltak az irányadók.
3. Az alapszabály módosítását a Társaság tagjai 1998. május 28. napján
tartott közgyűlésen elfogadta.
Budapest, 2004. május 20.
Dr. Fodor Péter
Elnök
Ellenjegyzem:
Záradék:
- a
Fővárosi Bíróság a Kultúraközvetítők Kamaráját 1991. január 21-én 3251-es sorszámon (ikt.sz:6.Pk.64.999/l.) társadalmi szervezetté
nyilvánította.
A
szervezet neve megváltozott: Kultúraközvetítők Társasága, melyet a bíróság az
új néven (ikt.sz:6.Pk.64.999/2./ 1995. június 29-én vett
nyilvántartásba.
A
Fővárosi Bíróság 14.Pk.64.999/7.
ikt. számú végzésében a Társaságot közhasznú
szervezetté átsorolta (1998. január 1. napjától).
A
megalakulásból, s azóta a működésből is, hiányzik az
ünnepélyesség. Tudjuk, hogy jók vagyunk, hiszen úgy szerveződünk, hogy hívunk
magunk közé arra érdemeseket, ebbe a társaságba nem lehet csak úgy belépni, s
ezért fontosabbnak tartjuk a humort a pátosznál. Nem akarunk senkit
helyettesíteni, senki helyett feladatokat ellátni, sőt szerepelni se akarunk a
médiában, másféle nyilvánosságot képzelünk.